Jáki Teodóz, Prof. Cs. Varga István: Csángókról, igaz tudósítások

Moderátor: Rostetterné Nagy Rita, karvezető

Jáki Teodóz 

Jáki Sándor Teodóz bencés atya - Domokos Pál Péternek, a csángók apostolának biztatására - 1978-ban indult el először Moldvába, hogy a csángómagyarok életét, egyházi énekeit, nyelvét tanulmányozza. Erősen együtt érez nehéz sorsukkal, csodálja hitbuzgó vallásosságukat, hűségüket, archaikus kultúrájukat.

A "tudósítás" műfaját Petrás Incze János pátertől kölcsönözte. A műfaj szellemében filológiai pontossággal értesíti-tudósítja olvasóit mindarról, amit látott, hallott, tapasztalt. A műfaj jelzője fontos, mert számos hamis "tudósítás" is jelent már meg a csángókról, főképpen eredetükről, nemzeti hovatartozásukról.

A könyvben az írástudó lelkipásztor felelősségtudata nyilatkozik meg, aki tudja: nálunk az írás sosem öncél és játék, hanem legtöbbször féltő gond, elv, hit, magatartás, sikoltás és jaj. Az 58 tudósítás színesen, helyenként a szépirodalmi stílus élményszerűségével tárja elénk a csángók életének rétegeit. Hiteles képet kapunk mindennapi életükről, iszonyúan nehéz sorsukról, nyelvük archaikus és tájnyelvi szépségeiről, az ellenük elkövetett erőszakos nyelvváltás módszereiről, hitéletükről, népénekeikről, hitbuzgó vallásgyakorlásukról.
Jáki Sándor Teodóz igazi kincsre lelt: az Erdélyi Zsuzsa által Nógrádban gyűjtött Aranymiatyánk énekelt csángó-változatára. Bálint Sándor hangsúlyozza: az Aranymiatyánk "asszonynépünknek máig egyik legkedvesebb elmélkedő imádsága". Igazi gyémántlelet az Aranymiatyánk, a megélt katolikum közös remekműve. (A "miatyánk" "imádságot", az "arany" értékességet jelöl.)
A szerző tanulságokat, intelmeket is összegez: a csángókat buzgó római katolikus hitük őrizte meg magyarnak. Mindenkinek, aki az ügyükkel foglalkozik, tudnia kell: a csángók katolikus hitük alapján ragaszkodnak magyarságukhoz is. örvendetes, hogy időközben megszületett az Európa Tanács határozata: "a csángók a magyar nyelv egy korai változatát beszélik, ősi hagyományokat, változatos népművészetet és népi kultúrát őriznek, amely különleges értéket jelent Európa számára". Teodóz atya tudósításai bizonyítják: hogyan él a moldvai magyarok hitében, nyelvében és szívében a nemzet.

Jáki Sándor Teodóz atya méltó örököse Domokos Pál Péternek. Az európai szellemi-lelki régióba álmodja Erdélyt és Csángóföldet is, ahol a legismertebb csángó költő, Lakatos Demeter szavával szólva: a nap nem lenyugszik, hanem "leszentül". Könyve az ügyhöz méltó figyelmet és elismerést érdemel. A moldvai csángómagyarok apostolaként "a világ legelhagyatottabb kisebbségéért" végez áldozatos munkát, azokért, akikért Duma-István András klézsei csángó költő így fohászkodik: "Ha nem tü, Kárpátok, keté szakagyatok, / Münköt Moldovába veszni ne hagyatok!" (Való Világ Alapítvány, Bp. 2003.)

Cs. Varga István

Dr. Cs. Varga István (Kapuvár, 1946. febr. 11.) irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, főiskolai tanár. A győri Bencés Gimnáziumban szerette meg a nyelveket (latin, orosz, német, francia stb.) és az irodalmat, a nyelvtanulás fontos önképzési életprogram a számára. A debreceni egyetemen szerzett magyar-orosz szakos diplomát. Egyetemistaként három diákkörben (magyar és orosz irodalmi, valamint a nyelvészeti) vett részt. Három éven át igen eredményesen tanított az edelényi gimnáziumban. (Országos helyezett tanítványa volt.) Két éven át az MTA Irodalomtudományi Intézet középiskolai tanár-ösztöndíjasaként Béládi Miklós vezetésével végzett kutatómunkát.

öt éven át az egri tanárképző főiskolán aktív kutatói, oktatói és szervezői munkát végzett, országos hatáskörű szakmai ismeretterjesztő tevékenységet folytatott. (Németh László Diákkört szervezett, egyik tanítványa OTDK-n első helyezést ért el.) 1978-tól 1984-ig a debreceni egyetem orosz irodalmi tanszékének oktatójaként, Iglói Endre vezetésével több hazai és nemzetközi russzisztikai és szlavisztikai konferencia szervezésében vett részt. Végigtanította az orosz irodalomtörténetet és művelődéstörténetet.

1974-ben egyetemi doktori címet, 1984-ben kandidátusi, 1995-ben pedig PhD tudományos fokozatot szerzett. 1999-től habilitált főiskolai tanár. 1978-ban – Bencédy József hívta át a debreceni egyetemről – a TFK Irodalomtudományi Tanszékére. Az összevont Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszéket vezető Bencédy József helyetteseként, majd az önállóvá vált Irodalomtudományi Tanszék tanszékvezetőjeként különösen a tudományos kutatói munkában, a publikációs lehetőségek bővítésében, szakmai címek és fokozatok megszerzésében, valamint a szakmódszertani munka színvonalának emelésében, a vezetőtanárok ügyének felkarolásában vállalt és végzett fontos szerepet. Végigtanította a főiskolai magyar irodalomtudományi képzés szinte minden szaktárgyát: régi magyar és világirodalom, bevezetés az irodalomtudományba, verstan, esztétika, XX. századi magyar és világirodalom, határainkon túli magyar irodalom.

rendezvény dátuma: 2005. március 15., kedd, típusa: beszélgetés barátainkkal