Tanszéki kutatások, kutatóműhelyek

Tanszéki kutatások, kutató műhelyek (2012-től napjainkig )

  • Veszprém Város idősügyi koncepciója és hosszú távú stratégiája (2012. . Kutatásvezető: Albert József) 

  • Veszprém Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója (2013; 2015. Kutatásvezető: Albert József) 

  • Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója (2014; 2016. Kutatásvezető: Albert József) 

  • A Családsegítő és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás Szolgáltatástervezési Koncepciója (2014. Kutatásvezető: Albert József) 

  • A Klímaváltozás társadalmi hatásai (TÁMOP kutatás a Pannon Egyetem Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézettel közösen; 2011-15. Kutatásvezető: Leveleki Magdolna) 

  • Látleletek a tartós pszichés zavarral küzdő, aktív korú veszprémi lakosok helyzetéről (2015. Kutatásvezető: Albert József) 

  • Értéktár kutató kollégiumok: Hegyköz Kollégium (2015), Csallóköz Kollégium (2016), Kiskunság Kollégium (2017) Lakitelek Népfőiskolai Alapítvány
    (Kutatásvezetők: Kalocsai Adrienn, Leveleki Magdolna) 

  • Nemzedékek és szociális problémák” VHF Szociológia és Szociális Munka Tanszék, 2015 (Kutatásvezető: Leveleki Magdolna) 

  • A Magyar Vöröskereszt és a Magyar Vöröskereszt Veszprém Megyei Szervezet Somló térségében végzett közösségi rehabilitációs tevékenységének felmérése
    (201617; Kutatásvezető: Kalocsai Adrienn) 

  • Hagyomány és innováció Veszprémben. Háttértanulmány a Veszprém Város Európa Kulturális Fővárosa pályázathoz (2017. Albert József, Leveleki Magdolna)

  • Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata; (2018, 2020. Kutatásvezető: Magvas Mária és Kalocsai Adrienn) 

 

Tudományos műhelyek bemutatása (részletesebben megtalálható a Tizenöt éves a szociálismunkás-képzés a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán című kiadványban, 153.o-177.o.)

A Szociális munkás képző Tanszék kutatásainak zöme a szak első évtizedeiben két fontos tudományos műhely köré szerveződött. .

  • Az első a Főiskola teológiai fakultásával közös kutatási irány, amely az egyházi szociális segítés nagy tradícióval bíró területével, a karitász tevékenységéveI foglalkozik. Ez a nemzetközileg is integrált szerveződés az utóbbi években új tudományos területté nőtte ki magát, s elsősorban Németországban a Teológiai Fakultásokon Caritas tudomány tanszékek létesültek. Intézményünk ebbe a folyamatba kapcsolódott be és épített ki gyümölcsöző kapcsolatokat és kutatási együttműködést. Elsősorban a Passau-i, Freiburg -i egyetemek karitász tudomány tanszékeivel és az ottani városi karitász szervezetekkel működünk együtt, valamint a bécsi és a milánói karitász központokkal. A bécsi karitásszal való együttműködés keretében a bécsi karitász munkatársai egy teljes kurzust tartottak a karitász iránt érdeklődő hallgatóknak, amelynek anyagát publikáltuk is (Előadások a Bécsi Karitász tevékenységéről, Veszprém, 2000.) A szépen fejlődő kapcsolatok eredményeként 2002. szeptember 5-6-án nemzetközi karitász konferenciát szerveztünk Veszprémben, Karitász a boldogabb családokért címmel. A konferencián elhangzott előadásokat önálló kiadványban publikáltuk. Különböző kutatási irányok alakultak ki, amelynek eredményeit a Főiskola karitász specializációjában, az oktatásban hasznosítjuk. A freiburgi kapcsolatunkból nőtt ki egy Erasmus kapcsolat, oktatóink és hallgatóink cseréje. A passaui karitász szervezetek évek óta fogadják hallgatóinkat nyári gyakorlatra, amely a szakmatanulás mellett remek nyelvgyakorlás is.

  • A másik kutatási műhelyünk egy hazánkban elhanyagolt terület, a fogyatékkal élők problémáinak kutatását tűzte ki célul. A Szociális munka szak oktatói a hallgatókkal közös kutatásokat végeztek először szűkebb, majd regionális szinten. Az elmúlt években vizsgáltuk a nappali ellátásban részesülő értelmileg akadályozottak és családjaik helyzetét, az értelmileg akadályozottak jelenlegi foglalkoztatási helyzetét, a húsz legnagyobb veszprémi munkahely vezetőinek fogyatékosokkal kapcsolatos foglalkoztatási attitűdjeit és foglalkoztatási szándékait. Kutattuk a veszprémi siketek, vakok és gyengén látók, a veszprémi mozgáskorlátozottak, továbbá a veszprémi epilepsziások társadalmi-szociális helyzetét. Ezekből a kutatásokból több tanulmány megjelent folyóiratokban vagy önálló kiadványként (Dolgozatok Veszprém szociális helyzetéről c. tanulmánykötet, Haris Csaba - Jáki Zsolt: Veszprémi mozgáskorlátozottak és az esélyegyenlőségi törvény c. könyv) Két másik kutatásunknak is vannak kapcsolódási pontjai, amelyek a Veszprémi romák és a veszprémi hajléktalanok szociális helyzetéről készültek.

  • Az utóbbi években főleg a veszprémi önkormányzat megkeresésének és megbízásainak köszönhetően tágítottuk a műhely profilját. Több olyan alkalmazott kutatási feladatot vállaltunk el, amelyre helyi igény mutatkozott. Ezekből az egyik kutatás még a fogyatékkal élők problémáihoz kapcsolódik, témája: A középsúlyosan/súlyosan értelmi sérült felnőtt korú személyek és családjaik integrációs esélyei Veszprém megyében. A Veszprém Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság adatbázisára támaszkodva (371 cím) összesen közel egyharmadukkal, 115 családdal készítettünk félig strukturált mélyinterjút hallgatóink közreműködésével. Elsősorban azt kutattuk, hogy a megyében élő felnőtt középsúlyos/súlyos értelmi sérülteknek és a róluk gondoskodó családoknak milyen esélyük van integrálódni az őket körülvevő társadalomba, milyenek a lakás- és családi körülményeik, társas kapcsolataik, elhelyezkedési lehetőségeik, stb.

  • 2008-ban és 2009-ben további két kutatás elvégzésére kaptunk megbízást. Az egyik az agresszió témaköre volt, azt kérte az önkormányzat, hogy a "Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola végezzen kutatást Veszprém általános iskoláiban a szociális problémák megjelenéséről, az erőszak elterjedésének mértékéről és formáiról, és arról, hogy a problémák kezelésére milyen hagyományos és új típusú eszközöket használnak. A kutatás során az osztályfőnököket és az iskolaigazgatókat kérdeztük meg, továbbá különféle dokumentumokat elemeztünk (fegyelmi ügyek jegyzőkönyvei, házirend). Tapasztalatainkat megbeszéltük az érdeklődő osztályfőnökökkel és iskolaigazgatókkal.

  • A másik kutatás alapvetően a szociális munka végzéséhez kapcsolódott: Az észlelő és jelzőrendszer működése Veszprémben munkacímmel. Ennek a jelzőrendszernek a működését törvény szabályozza és hatálya sok intézményre kiterjed (bölcsőde, óvoda, iskola, gyermekorvos, védőnő, gyermekjóléti szolgálat, bírósági pártfogók, ifjúsági pszichiátria, nevelési tanácsadó, civil szervezetek, rendőrség). Fontos megismerni a különféle elvárásokat, eltérő véleményeket, a gátló, akadályozó tényezőket, diszfunkciókat. A kutatást a veszprémi családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti központtal együttműködve valósítottuk meg. A tapasztalatokat összegző tanulmányt megvitattuk az érdekeltekkel, ahol még lehetőség volt bizonyos félreértések tisztázására, néhány megállapítás finomítására is.

2010-ben kutatásunk a tanszék történetére irányult. Összegeztük legfontosabb tapasztalatainkat, amelyeket a Tizenöt éves a szociálismunkás-képzés a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán c. kötetben publikáltunk. A kötet a következő tanulmányokat tartalmazza.

  • 2011-ben a Veszprémi Önkormányzat számára elvégeztük a város szociális szolgáltatási koncepciójának a felülvizsgálatát, 2012-ben elkészítettük a város idősügyi koncepcióját és hosszú távú stratégiáját. Mindkét feladat igényes elvégzéséhez komoly előzetes feltáró és kutatómunkát végeztünk, amelybe bevontuk hallgatóinkat is.

2012-ben a Tanszék munkatársai elkészítették a Felsőfokú szociális és ifjúsági munka két éves programját, amelyet 2013-tól indítottunk. Milyen innovációk jelentek meg munkánk során az elmúlt években? Meglehetősen nehéz tevékenységünkből kimazsolázni az innovatív elemeket, de meggyőződésünk, hogy mind az oktatás, mind a kutatás bőségesen tartalmaz ilyeneket. Állandó törekvésünk, hogy miként lehetne jobban, tartalmasabban, érdekesebben oktatni hallgatóinkat. Hogyan lehet a legkisebb anyagi ráfordítással hasznos, jó kutatásokat végezni, és a tapasztalatokat, az eredményeket publikálni? Igyekszünk egymást figyelni, segíteni, együtt-működni. Nemcsak az emberség, a jó tanszéki közösség, de a körülményeink is erre kényszerítenek.

  • 2013-ban a Tanszék felkérést kapott Veszprém Város Önkormányzatától, hogy Veszprém Város Szociális Tervezési Koncepcióját vizsgálja felül. Ezen kívül részt veszünk a Pannon Egyetem klímaváltozás hatásait vizsgáló kutatásban. A Szociális kutatás tantárgy keretén belül a hallgatók egy-egy csoportja megkezdte a fiatalok Facebook használati szokásainak, illetve a nevelőszülői motivációk felmérésének előkészületeit.

Az utóbbi öt évben néhány területen folytatódott a tanszéken folyó kutatómunka. Ilyen jellegű volt Veszprém város és a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata; (2015-2020. dr. Albert József, dr. Ivony Éva, Kalocsai Adrienn, Magyar Zsófia, Magvas Mária)  és a „látleletek a tartós pszichés zavarral küzdő, aktív korú veszprémi lakosok helyzetéről” című kutatás dr. Albert József vezetésével.

Új kutatási témák 2015-től napjainkig:

  • A Magyar Vöröskereszt és a Magyar Vöröskereszt Veszprém Megyei Szervezet Somló térségében végzett közösségi rehabilitációs tevékenységének felmérése (2016-17; dr. Leveleki Magdolna, Kalocsai Adrienn) 

  • Hagyomány és innováció Veszprémben. Háttértanulmány a Veszprém Város Európa Kulturális Fővárosa pályázathoz (2017. dr. Albert József, dr. Leveleki Magdolna)

  • Az „Értéktár kutatás” a Lakitelek Népfőiskolai alapítvány által szervezett kollégiumok keretében: Hegyköz Kollégium (2015), Csallóköz Kollégium (2016), Kiskunság Kollégium (2017) Kalocsai Adrienn, Magvas Mária, dr. Leveleki Magdolna vezetésével.

  • Nemzedékek és szociális problémák VHF Szociológia és Szociális Munka Tanszék, 2015 (Kutatásvezető: dr.Leveleki Magdolna) A kutatás célja a különböző nemzedékek életében jellemző szociális problémák feltárása. A mai nyugdíjas korosztály egészen másfajta problémákkal találta magát szemben életének különböző szakaszaiban, mint szüleik illetve gyermekeik. Hogyan emlékeznek ők maguk múltjukra, saját életük nehézségeire? Mit tudnak az előző nemzedék, saját szüleik életéről, körülményeikről, gondjairól? És hogyan látják a gyermekeik életét, milyen problémákkal néz szembe szerintük a fiatalabb korosztály? A kutatás módszere: félig strukturált interjúk készítése. Tematikus életút interjúkat készítünk kiválasztott időskorú személyekkel interjúvázlat segítségével.