Szociális kutatások

Tudományos műhelyek bemutatása (részletesebben megtalálható a Tizenöt éves a szociálismunkás-képzés a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán című kiadványban, 153.o-177.o.)

A Szociális munkás képző Tanszék kutatásainak zöme két fontos tudományos műhely köré szerveződik.

I. Az első a Főiskola teológiai fakultásával közös kutatási irány, amely az egyházi szociális segítés nagy tradícióval bíró területével, a karitász tevékenységéveI foglalkozik. Ez a nemzetközileg is integrált szerveződés az utóbbi években új tudományos területté nőtte ki magát, s elsősorban Németországban a Teológiai Fakultásokon Caritas tudomány tanszékek létesültek. Intézményünk ebbe a folyamatba kapcsolódott be és épített ki gyümölcsöző kapcsolatokat és kutatási együttműködést. Elsősorban a Passau-i, Freiburg -i egyetemek karitász tudomány tanszékeivel és az ottani városi karitász szervezetekkel működünk együtt, valamint a bécsi és a milánói karitász központokkal. A bécsi karitásszal való együttműködés keretében a bécsi karitász munkatársai egy teljes kurzust tartottak a karitász iránt érdeklődő hallgatóknak, amelynek anyagát publikáltuk is (Előadások a Bécsi Karitász tevékenységéről, Veszprém, 2000.) A szépen fejlődő kapcsolatok eredményeként 2002. szeptember 5-6-án nemzetközi karitász konferenciát szerveztünk Veszprémben, Karitász a boldogabb családokért címmel. A konferencián elhangzott előadásokat önálló kiadványban publikáltuk. Különböző kutatási irányok alakultak ki, amelynek eredményeit a Főiskola karitász specializációjában, az oktatásban hasznosítjuk. A freiburgi kapcsolatunkból nőtt ki egy Erasmus kapcsolat, oktatóink és hallgatóink cseréje. A passaui karitász szervezetek évek óta fogadják hallgatóinkat nyári gyakorlatra, amely a szakmatanulás mellett remek nyelvgyakorlás is.

II. A másik kutatási műhelyünk egy hazánkban elhanyagolt terület, a fogyatékkal élők problémáinak kutatását tűzte ki célul. A Szociális munka szak oktatói a hallgatókkal közös kutatásokat végeztek először szűkebb, majd regionális szinten. Az elmúlt években vizsgáltuk a nappali ellátásban részesülő értelmileg akadályozottak és családjaik helyzetét, az értelmileg akadályozottak jelenlegi foglalkoztatási helyzetét, a húsz legnagyobb veszprémi munkahely vezetőinek fogyatékosokkal kapcsolatos foglalkoztatási attitűdjeit és foglalkoztatási szándékait. Kutattuk a veszprémi siketek, vakok és gyengén látók, a veszprémi mozgáskorlátozottak, továbbá a veszprémi epilepsziások társadalmi-szociális helyzetét. Ezekből a kutatásokból több tanulmány megjelent folyóiratokban vagy önálló kiadványként (Dolgozatok Veszprém szociális helyzetéről c. tanulmánykötet, Haris Csaba - Jáki Zsolt: Veszprémi mozgáskorlátozottak és az esélyegyenlőségi törvény c. könyv) Két másik kutatásunknak is vannak kapcsolódási pontjai, amelyek a Veszprémi romák és a veszprémi hajléktalanok szociális helyzetéről készültek.

A fogyatékkal élők helyzetének feltárását célzó műhelymunkát tervezzük kiszélesíteni a passaui és a freiburgi egyetemekkel közös kutatásokkal, amelyekhez elsősorban Európai Uniós forrásokat szeretnénk felhasználni.

Az utóbbi években főleg a veszprémi önkormányzat megkeresésének és megbízásainak köszönhetően tágítottuk a műhely profilját. Több olyan alkalmazott kutatási feladatot vállaltunk el, amelyre helyi igény mutatkozott. Ezekből az egyik kutatás még a fogyatékkal élők problémáihoz kapcsolódik, témája: A középsúlyosan/súlyosan értelmi sérült felnőtt korú személyek és családjaik integrációs esélyei Veszprém megyében. A Veszprém Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság adatbázisára támaszkodva (371 cím) összesen közel egyharmadukkal, 115 családdal készítettünk félig strukturált mélyinterjút hallgatóink közreműködésével. Elsősorban azt kutattuk, hogy a megyében élő felnőtt középsúlyos/súlyos értelmi sérülteknek és a róluk gondoskodó családoknak milyen esélyük van integrálódni az őket körülvevő társadalomba, milyenek a lakás- és családi körülményeik, társas kapcsolataik, elhelyezkedési lehetőségeik, stb.

2008-ban és 2009-ben további két kutatás elvégzésére kaptunk megbízást. Az egyik az agresszió témaköre volt, azt kérte az önkormányzat, hogy a "Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola végezzen kutatást Veszprém általános iskoláiban a szociális problémák megjelenéséről, az erőszak elterjedésének mértékéről és formáiról, és arról, hogy a problémák kezelésére milyen hagyományos és új típusú eszközöket használnak. A kutatás során az osztályfőnököket és az iskolaigazgatókat kérdeztük meg, továbbá különféle dokumentumokat elemeztünk (fegyelmi ügyek jegyzőkönyvei, házirend). Tapasztalatainkat megbeszéltük az érdeklődő osztályfőnökökkel és iskolaigazgatókkal.

A másik kutatás alapvetően a szociális munka végzéséhez kapcsolódott: Az észlelő és jelzőrendszer működése Veszprémben munkacímmel. Ennek a jelzőrendszernek a működését törvény szabályozza és hatálya sok intézményre kiterjed (bölcsőde, óvoda, iskola, gyermekorvos, védőnő, gyermekjóléti szolgálat, bírósági pártfogók, ifjúsági pszichiátria, nevelési tanácsadó, civil szervezetek, rendőrség). Fontos megismerni a különféle elvárásokat, eltérő véleményeket, a gátló, akadályozó tényezőket, diszfunkciókat. A kutatást a veszprémi családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti központtal együttműködve valósítottuk meg. A tapasztalatokat összegző tanulmányt megvitattuk az érdekeltekkel, ahol még lehetőség volt bizonyos félreértések tisztázására, néhány megállapítás finomítására is.

2010-ben kutatásunk a tanszék történetére irányult. Összegeztük legfontosabb tapasztalatainkat, amelyeket a Tizenöt éves a szociálismunkás-képzés a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán c. kötetben publikáltunk. A kötet a következő tanulmányokat tartalmazza.

  • A VHF -en végzett szociális munkások iskola és pályaképe, munkahelyi tapasztalatai, közérzete egy kutatás tükrében (Albert József)
  • Terepgyakorlatok a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola szociálismunkás képzésében (Kalocsai Adrienn, Magvas Mária)
  • Szociotáborok (Győri Piroska) 
  • Karitász specializáció a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán (Magyar Zsófia) 
  • Szakmai Napok a VHF-en (Bálint Bánk) 
  • Kutatások a Szociális munka szakon (Albert József) 

Ezen kívül szerepelnek még további tanulmányok, interjúk volt hallgatóinktól (Schutzmann Réka, Áment Zsuzsa, Jókhel Tibor, Szakali Tibor, Zagyva Richárd, Kónya Norbert)

2011-ben a Veszprémi Önkormányzat számára elvégeztük a város szociális szolgáltatási koncepciójának a felülvizsgálatát, 2012-ben elkészítettük a város idősügyi koncepcióját és hosszú távú stratégiáját. Mindkét feladat igényes elvégzéséhez komoly előzetes feltáró és kutatómunkát végeztünk, amelybe bevontuk hallgatóinkat is.

2012-ben a Tanszék munkatársai elkészítették a Felsőfokú szociális és ifjúsági munka két éves programját, amelyet szeretnénk 2013-tól indítani.

Milyen innovációk jelentek meg munkánk során az elmúlt években? Meglehetősen nehéz tevékenységünkből kimazsolázni az innovatív elemeket, de meggyőződésünk, hogy mind az oktatás, mind a kutatás bőségesen tartalmaz ilyeneket.

Állandó törekvésünk, hogy miként lehetne jobban, tartalmasabban, érdekesebben oktatni hallgatóinkat. Hogyan lehet a legkisebb anyagi ráfordítással hasznos, jó kutatásokat végezni, és a tapasztalatokat, az eredményeket publikálni? Igyekszünk egymást figyelni, segíteni, együtt-működni. Nemcsak az emberség, a jó tanszéki közösség, de a körülményeink is erre kényszerítenek.

2013-ban a Tanszék felkérést kapott Veszprém Város Önkormányzatától, hogy Veszprém Város Szociális Tervezési Koncepcióját vizsgálja felül. Ezen kívül részt veszünk a Pannon Egyetem klímaváltozás hatásait vizsgáló kutatásban.

A Szociális kutatás tantárgy keretén belül a hallgatók egy-egy csoportja megkezdte a fiatalok Facebook használati szokásainak, illetve a nevelőszülői motivációk felmérésének előkészületeit.

dr. Albert József (CSc)
szakvezető