A Főiskola története

Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola jogelődjét, a Papnevelő Intézetet, Volkra János veszprémi püspök alapította 1711. október 26-án. Az alapító levélben a főpásztor a következőket írja:

Szent Anna tiszteletére papnevelő intézetet létesítünk, amelyben a bölcsészeti vagy szónoklati tudományban jó kiképzést nyert mindazon húszéves, vagy idősebb ifjak vétetnek fel papnövendékül, akik az erkölcstudományok elvégzése utána megüresedett, vagy Isten segítségével újonnan alapítandó plébániákra küldessenek.

Mivel a főpásztor a szeminárium elhelyezésére alkalmas épületet nem talált, ezért egyelőre a piaristák “rezidenciájában” helyezte el a teológusokat. Volkra püspök halála után, 1721-től negyedszázados szünet után, 1745-ben Padányi Biró Márton állította vissza a szemináriumot a Volkra alapítvány felhasználásával.

1745-től 1952-ig, – a világháborúk alatti kisebb megszakításokat leszámítva – zavartalanul folyt a papképzés Veszprémben. 1952 márciusában az akkori kormány erőszakkal megszüntette a szeminárium működését. A tanárokat az áVH internálta, közülük többet bebörtönöztek. Az internálás és az igazságtalan bebörtönözés letelte után a szeminárium tanárai részben a lelkipásztorkodásban, részben gyárakban, üzemekben helyezkedhettek el. Az egyházmegye számára nagy nehézséget je-lentett, hogy papnövendékei az ország különböző szemináriumaiban nevelkedhettek, távol az egyházmegyétől, annak szellemiségét nem ismerhették meg. Budapest, Eger, Esztergom, Szeged és Győr adott helyet a veszprémi szeminaristáknak.

Majdnem negyvenévi kényszerszünet után, Szendi József veszprémi megyés-püspök 1991-ben újraalapította a Veszprémi Hittudományi Főiskolát, teológia és hittanári szakkal. 1991-től 94-ig a Hittudományi Főiskolának – épület hiányában – a Veszprémi Egyetem adott helyet és segítette annak működését. 1994-ben a Hit-tudományi Főiskola – kárpótlásként a régi szeminárium épületéért – megkapta a volt MSZMP tulajdonát képező Marxizmus-leninizmus Továbbképző Intézetet, valamint a Kormány és Párt Vendégházat, a hozzá tartozó erdős ligetes területtel együtt, amely most mintegy főiskolai campust képez. A főiskolán ekkor indult újra a papképzés. Az intézetben 1993-2001-ig ének-Zene-Egyházzene Szak is működött. A főiskolán 1995-től szociális munkás képzés is folyik.

A főiskola szellemisége, a kulturális és szakmai rendezvények mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a hallgatók jól felkészülhessenek választott hivatásukra. 


A Főiskola épülete